HTML

Harmincöt éve hunyt el Mindszenty bíboros

2010.05.04. 22:30 :: Oroján Sándor

Kovács János, egyháztörténész barátom cikke:

Harmincöt éve hunyt el Mindszenty bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása. Mindszenty József 1892. március 29-én született Csehimindszenten, apja Pehm József, anyja Kovács Borbála. A család falusi gazdálkodással foglalkozott.

A származását illetően ő is az egyszerű népből való, és ez jellemző a XX. század prímásaira is. A középiskolai tanulmányait a szombathelyi premontrei gimnáziumban végezte, majd ugyanott 1911-től a Papnevelő Intézet növendéke lett. Gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök 1915. június 12-én pappá szentelte. Püspöke bécsi egyetemi tanulmányokra kívánta küldeni, de őt a gyakorlati lelkipásztorkodás vonzotta, ezért nem vállalta. Másfél éven át káplán Felsőpaty(ma Rábapaty) faluban, majd 1917. február 1-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanára.


Mindszenty Józsf bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek

 A forradalom idején 1919. február 9-től május 15-ig Szombathelyen letartóztatásban tartották, majd augusztus 1-jéig szülőfalujába internálták. Az I. világháború után 1919. október 1-től zalaegerszegi plébános, ahol korszerű egyházközségi szervezetet, elmélyült hitéletet teremtett. Zalaegerszegen számos új egyházi, kulturális és karitatív intézményt létesített.

 
A bécsi Pázmáneum

Felépítette a ferences templomot és kolostort, a Notre-Dame nővérek rendházát, tanítóképzőjét és kollégiumát, szegények számára szeretetotthont alapított, mindegyik tanévben számos szegény sorsú falusi fiúról gondoskodott gimnáziumi tanulmányuk idején. Kialakította a „házapostolok” hálózatát, számos hitbuzgalmi egyesületet szervezett és vezetett, felújította a katolikus művelődés ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában. 1924-től pornói c. apát.

 
Mindszenty bíboros mariazelli sírja

Lelkipásztori szempontok miatt fontosnak tartotta a sajtót: a keresztény erkölcsi hatásokat igyekezett érvényesíteni a helyi és megyei újságokban. Tudományos érdeklődése vezette egyháztörténelmi témájú kötete elkészítésében: ebben a XVIII. századi Padányi Bíró Márton veszprémi püspök életművét dolgozta fel. 1937-től pápai prelátus. Német hangzású eddigi családnevét – Pehm - éppen az erőszakos német expanzió idején, 1942-ben magyarosította Mindszentyre.

 
II. János Pál pápa mariazelli sírjánál (1983)

Az 1940-es évek elején aktív résztvevője az aktuális hazai társadalmi kérdésekkel foglalkozó regionális és papi összejöveteleknek. Ezek célja, hogy a hazai közéletben erőteljesebben érvényesüljenek a keresztény erkölcsi elvek, a pápai szociális enciklikák tanításai; tudatosítva a nemzetiszocializmus és a kommunizmus súlyos veszélyét a magyar katolikus egyházra, XI. Pius pápa erre vonatkozó körlevelei alapján.

 
Mindszenty bíboros esztergomi sírja

A Szentatya 1944. március 4-én veszprémi püspökké nevezte ki. Veszprémi püspöksége rövid ideig tartott, ennek a rövid időnek a harmadát a nemzeti szocialisták börtönében töltötte: Veszprémben, Sopron-Kőhidán illetőleg Sopronban. Börtönbe kerülésének előzményei a következők:

Meghatározó szerepe volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásban, amely 1944 júniusában a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. 1944 októberének végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt. Shvoy Lajos és Apor Vilmos püspökök, Kelemen Krizosztom főapát együttműködésével memorandumot készített, amelyben a keresztény erkölcsre hivatkozva követelte a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot, ez a háború nem a magyar nép érdekeit szolgálja.


Alberto Cetti - A XX század keresztjén
 

Foganatja nem lett, de gesztusértéke igen nagy. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi helyi nyilas hatóság katonai célokra akarta lefoglalni a menekültekkel teli zsúfolt püspöki palotát. Mindszenty ezt megtagadta, ezért 1944. november 27-én letartóztatták és a veszprémi megyei bíróság börtönébe zárták, több kispapjával együtt. Csak 1945. április 20-án térhetett vissza székhelyére. Rövid püspöksége alatt sokat tett az új plébániák és új falusi iskolák létesítése terén. 1945. augusztus 16-án XII. Pius pápa kinevezte esztergomi érsekké, érseki székfoglalója október 7-én volt az esztergomi bazilikában. A Szentatya 1946. február 21-én a római Szent Péter bazilikában bíborossá kreálta.

A nyilvános konzisztóriumon, amikor a magyar bíboros fejére tette a bíbornoki kalapot, a következőket mondta neki: „ A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíborszínnel jelzett vértanúságot!”  Római útja után 1947 júniusában részt vett az Ottawában rendezett kanadai Mária-ünnepségeken. Ezután már nem kapott a magyar állami hatóságoktól kiutazási engedélyt. A hatalmat 1945 őszétől fokozatosan magához ragadó kommunisták Mindszenty bíborosban látták legfőbb ellenségüket.

1948. december 26-án Esztergomban letartóztatták, majd Budapestre a hírhedt ÁVH-központba, az Andrássy út 60-ba vitték. Koncepciós pert folytattak ellene, és életfogytiglani fegyházra itélték. Az 1956-os forradalom néhány napra visszaadta szabadságát, majd az orosz csapatok bevonulásakor, november 4-én az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségén kapott menedéket. A magyar kormány és a Vatikan közti megállapodás alapján 1971. szeptember 28-án emigrációba kényszerült.

Életének utolsó éveit a bécsi Pázmáneumban töltötte, és onnan járt el a világon szétszóródott magyarokat felkeresni, hogy hitükben és magyarságukban megerősítse őket. Külföldi útjai során nagy tisztelettel fogadták. 1973-ban három nagy lelkipásztori utat tett meg. Angliába, Kanadába, az Egyesült Államokba és a Dél Afrikai Unióba utazott. Angliai látogatása utolsó napján a bíborost fogadta Winston Chuchill.

A nagy Churchill unokája az angol parlamentben miniszterekkel és képviselőkkel fogadták a bíborost és az alábbi nyilatkozatot, tették közzé: „Nagy - Britannia melegen üdvözli Mindszenty bíborost, mint Európa szabadágának legkiválóbb harcosát, aki félelem nélkül szállt szembe a nemzeti szocialista és kommunista elnyomással és ezért üldöztetést és börtönt szenvedett.”

Mindszenty bíboros rövid betegség után 1975. május 6-án halt meg Bécsben, az irgalmasrendi kórházban. A magyarok ősi búcsújáró helyén, Máriazellben temették el a bazilika Szent László-kápolnájában. Korunk hitvalló főpapjának sírhelye új erővel vonzotta a magyarországi és a világban szétszóródott magyarokat.

Halála után 16 év telt el, amikor végrendelet alapján újratemetésére Esztergomban sor kerülhetett. 1991. május 3-án hamvainak Máriazellből történő hazaszállításakor Alios Mock Ausztria külügyminisztere Nickelsdorfban a következő szavakkal búcsúzott hazája egykori nagy vendégétől: „Mindszenty József a magyarok szabadságáért és emberi jogaiért is fellépve, minden emberért harcolt, a mi szabadságunkért és a mi emberi jogainkért is.”

Fotó: Soós Ádám

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://orojan.blog.hu/api/trackback/id/tr421975258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása