A Bitport.hu-n készült interjú:
Az IVSZ számtalanszor fogalmazta meg célként a természettudományos és mérnökképzés színvonalának és a végzettek létszámának emelését. Azóta már átfogó koncepció is készült. Erről kérdeztük Oroján Sándort, az IVSZ oktatási kérdésekért felelős tanácsadóját.
Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár június 17-én, hétfőn az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével egyeztetett a felsőoktatás aktuális kérdéseiről.
Az IVSZ, az iparág érdekvédelmi szervezeteként régóta prioritásként kezeli, hogy az informatikai, telekommunikációs és elektronikai iparágak számára elősegítse a növekedéshez szükséges társadalmi környezet kialakítását. Ezért a Szövetség, ahol jelenleg oktatási referensként tevékenykedem, a jövőben támogatni szeretné a kormányt az ezt megteremtő oktatási elképzelések megvalósításában.
Építve a Szövetség nemzetközi cégeinek tapasztalataira, az IVSZ véleményezte az informatikai szakok jövőbeni képzési és kimeneti követelményeit, valamint javaslatokat fogalmazott meg a tervezett duális képzéssel kapcsolatosan, illetve javaslatot tett az informatikai szakokon szükséges szakmai gyakorlat idejének jelentős meghosszabbítására. Mindez hozzájárul a valós, vállalati környezet megismeréséhez és hozzásegíti a hallgatókat a képzés utáni gyors elhelyezkedéshez. Emellett kiemelt szempont a projektszintű munka és a prezentációs képességek javítása is. „Több gyakorlatias tudásra, a vállalati környezet megismertetésére és kevesebb elméleti oktatásra volna szüksége a jövő mérnökeinek” – fogalmazott Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
Egyetértés volt az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésének céljában is. Az IVSZ szorgalmazta, hogy a jövőben minden informatikai képzésen legalább egy tárgyat angolul vagy németül legyen köteles a hallgató teljesíteni a diploma megszerzéséhez.
A múlt heti IT Bridge-ben jelent meg az alábbi cikk, egy velem készült interjú alapján.
IT Bridge (Deák Miklós írása):
"Teljes embert követel - Bármikor fordulhat a kocka
Ha egyik nap szakmapolitikára ihletett állapotban ébred egy informatikushallgató, nem kell elkeserednie. Végzősként sem késő ezt a pályát választani. Kritikus készségek, képességek megléte szükséges, és annál is több nyitottság a komplex problémák megoldása iránt.
Politikusként az ember ugyanis nemcsak egyetlen dologhoz ért nagyon, hanem polihisztorszemlélettel járja a világot. A lehető legtöbb szakmai és nem szakmai közegben képes eligazodni és megértetni magát.
Belépő készségek
„Nagyon fontos, hogy a politikus minden empátiáját bedobva az embert helyezze gondolkodásának középpontjába. Emellett tudjon beszélni mérnökök, szakmai guruk nyelvén, és értse a vállalkozói, gazdasági gondolkodást. Elengedhetetlen, hogy képes legyen akár tíz perc alatt képbe kerülni egy jogi nyelven megírt törvénytervezettel, vagyis minimális szinten legyen tisztában a terminus technicusokkal. Legyen nyitott, akár négyszemközti beszélgetések során, akár nagy tömeg előtt szólal meg” – sorolta a legszükségesebb képességeket Oroján Sándor, a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportjának ügyvivője.
A környezetmérnök végzettségű szakmapolitikus kiemelte továbbá, hogy az általa művelt hivatáshoz elengedhetetlen a jó kommunikációs készség és valamifajta egészséges exhibicionizmus megléte. „Egy vérbeli szakmapolitikus nem irodában ül és gondolkodik, hanem folyamatosan egyeztet, szerepel és célokat fogalmaz meg, képvisel” – folytatta.
A jó politikus elkötelezett; jóban-rosszban kitart választott értékei mellett. „Aki két-háromévente váltogatja, hogy mit gondol a világról és a szakmai kérdésekről, az rövidtávfutó lesz a politikai pályán, véleményem szerint” – szögezte le a FIM ügyvivője.
Az élet iskolája
Bármilyen szakmai tudás birtokában lehet valakiből politikus, főleg ha szakmapolitikai babérokra vágyik. „Az a lényeg, hogy minden szakmán belül az emberközelibb irányok felé érdemes orientálódni. Például az informatikán belül ne a programozás legbelső bugyraiban vesszen el az ifjú államember-jelölt, hanem menjen például műszaki menedzser szakra, ahol sokkal szélesebb rálátásra tehet szert” – emelte ki a fiatal szakmapolitikus.
Naivan gondolják az egyetemisták, hogy attól lesznek politikusok, hogy elvégeznek egy iskolát. Nem lehet azonnal befutni. Ráadásul egy ilyen pályához nem elég a munkában jól teljesíteni, a magánéletet, sőt, az egész életformát is ennek kell alárendelni. A szabadidő beosztása éppolyan fontos a politikusnak, mint a munkáé. A csapatsportok művelése és a közösségi eseményeken való folyamatos részvétel is ajánlott ezen a pályán, hiszen bárhol, bármikor lehet gyümölcsöző kapcsolatokra lelni.
Nincs kiszállás
Mivel ez a szakma egész embert kíván, nem lehet csak úgy abbahagyni. Ha az ember egyszer belekerült a sűrűjébe, akár évtizedek is eltelhetnek, míg a jelölt támogatottságra tesz szert.
Itt nem egy vállalkozásról van szó, ami ha becsődöl, akkor lehet továbbállni. Az elkötelezettség és a kitartás pontosan azért olyan fontos, mert mire az ember megismeri ezt a „csodaországot”, lehet, hogy már megbélyegezték."
A Fidesz Infokommunikációs Munkacsoportja múlt hét csütörtökön az információbiztonsági törvény tervezetéről tartott ülést.
A négy előterjesztő minisztérium képviselői mellett a Miniszterelnökség vett részt a megbeszélésen, melyen a felek rögzítették: legkésőbb jövő év januárjában kormány elé kerülhet a törvénytervezet. Az esemény kapcsán dr. Szemerkényi Rékával, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával nyilatkoztunk a szóban forgó törvény céljáról és arról, hogy jelenleg milyen stádiumban van a tervezet.
(fotó: Griechisch Tamás)
