Rendjén való, hogy Magyarország is keresi a közös európai célok megvalósításának kulcsát, mikéntjét. Az ökoadó koncepciójával kapcsolatban világosan kell látni, hogy nem egy újabb, x-edik adónem bevezetése a feladat, hanem az adórendszer átstruktúrálása egy ökológiai szempontból hatékonyabb, finanszírozhatóbb gazdaság létrehozása érdekében. Az Európai Unió ajánlása szerint ezen új adónem bevezetése nem róhat többletterhet az adott ország lakosságára. Tehát a magam részéről kíváncsian várom, hogy a bevezetendő ökoadó mely más adónemek csökkentésével jár majd együtt, illetve hogyan mérséklődnek a munkaerő alkalmazás költségei. Remélhetőleg Dióssy László a nemzetközi tapasztalatok hosszadalmas és kimerítő elemzése során erre a pontra is szentel némi figyelmet.
Kiterjesztené az ökoadó-rendszert a minisztérium
Az ökoadó-rendszer kiterjesztésén dolgozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - közölte Dióssy László, a szaktárca környezetgazdaságtani szakállamtitkára.
Elmondta, hogy az adózási rendszer nem az idén, de pár éven belül "zöldülhetne" tovább. Jelenleg a KVM szakértők bevonásával áttekinti az ökoadózás nemzetközi tapasztalatait, bevezetésének magyarországi lehetőségeit - tette hozzá a szakállamtitkár. Dióssy László utalt arra, hogy az ökoadó általában a természeti erőforrások használatához kötődő terhek emelésével, illetve a munkaerő megadóztatásának enyhítésével függ össze.
A szakállamtitkár a még kiforratlan tervekről annyit árult el, hogy speciális adónemek bevezetése is szóba jöhet. A zöldadózás bevezetésének a lényege az lenne, hogy az államnak a környezetterhelő tevékenységek után több adóbevétele származzon, amiből kedvezményeket lehet adni környezetbarát tevékenységek támogatásaként - mutatott rá.
Dióssy László szerint az ökoadózással összefüggő tervek nem lógnak majd ki az általános adóreformból, a tárca a jövőben a Pénzügyminisztérium ezzel foglalkozó bizottságának munkájában részt vesz.
Az ökoadó fogalma 2004-ben jelent meg Magyarországon, amikor a KVM bevezette a környezetterhelési díjat és az energiaadót. A környezetterhelési díj a légszennyezési díjból, vízterhelési díjból és talajterhelési díjból áll.
Az ökoadó fogalmának megjelenése előtt vezették be az ugyancsak ebbe a körbe tartozó, a hulladékok után fizetett termékdíj és a vízhasználatért kötelező vízkészlet-járulék mellett.
