Az Érsek Atya látogatásának apropója Meszlényi Zoltán Lajos boldoggá avatásának ügye. Mint ismeretes, városunk híres szülöttének boldoggá avatása folyamatban van, ezért imádkoznának a hatvani hívek az Erdő Péter, Magyarország prímása celebrálta misén.
Az érkezés kapcsán ajánlom figyelmetekbe Kovács János, az egyháztörténet hatvani kutatójának, a Pálhidy Mihály Hagyományőrző Polgári Egyesület elnökének cikkét.
Dr. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Szirmák Béla káplán keresztelte meg január 15-én a hatvani Szent Adalbert templomban. Meszlényi Zoltán egy több gyermekes tanítói családban nevelkedett fel Édesanyja: Burszki Etelka. Édesapja Meszlényi Zoltán, aki 1884. szeptember 16-án kapott kinevezést a hatvani római katolikus felekezetű iskolába, tanítói állásra. A község lelkipásztora Janikovits Alajos prépost plébános volt ekkor. Az egykori lyceumi tanár, hitszónok a hatvani katolikus iskola segélyezésére alapítványt hozott létre. Meszlényi Zoltán tanító tevékenyen részt vett az egyházközségi gondnokság a munkájában. A Hatvan és Vidéke c. újságban írt, mely vasárnaponként jelent meg. „Miként tanítsunk a népiskolában c. írásában többek között a következőt írta: „Az iskolában járó gyermekeket nem csak tanítani, de egyúttal nevelni is kell…”/Hatvan és Vidék, 1888. I. évfolyam/. A Meszlényi család 1895-ben költözik el Hatvanból. Meszlényi kispapként 1913-ban jött el szülőföldjére. Papjelöltként kedvezményben részesült, melyet a hatvani főszolgabíró adott ki számára./Az igazolás a katonaszolgálat alól való mentességről szólt./Pappá szentelése után Csernoch János prímás Esztergomba rendelte központi szolgálatra. Serédi Jusztinián prímás 1937. október 28-án püspökké szentelte és segédpüspökévé nevezte ki. A hatvani prépost plébános, Lévay Mihály vál. püspök a következő szavakkal köszöntötte ez alkalomból. „Méltóztassék megengedni, hogy mint szülőföldjének lelkipásztora püspöki kinevezése alkalmából úgy a magam, mint híveim nevében is igaz tisztességgel üdvözöljem. A Mindenható Isten, aki a hatvani bölcsőtől a püspöki trónig kegyelmével vezette Nagyméltóságodat, adja meg mennyei segítségét magasztos pályáján továbbra is az ő választottjának. Ezért mi, hatvaniak is áhítatos lélekkel imádkozunk a szent Eucharistia Jézusához.” Püspökké történő kinevezése után tíz évvel később, Hatvanban 1947. június 7-8-án, egyházmegyei eucharisztikus napokat tartottak, melyre eljött és szentbeszédet mondott Mindszenty József bíboros, hercegprímás. Meszlényi püspök észrevétlenül, csendben segítette két kiváló főpásztorát. Az Oltáriszentség hatvani ünnepére is minden bizonnyal lélekben elkísérte főpásztorát. A hatvani eucharisztikus kongresszus után három évvel később, 1950. június 19-én, a hatvani ferences szerzeteseket és családokat internálták. A harmincnyolc hatvani család tagjainak, a recski, a kistarcsai és a hortobágyi tanyavilágban, közel három évig kellett szenvedniük a szabadulásukig. Meszlényi püspököt 1950. július 4-én tartóztatták le Esztergomban és Kistarcsára internálták. A püspök is osztozott szülőföldjének családjai és a hatvani ferencesek sorsában, és lett a kommunista rendszer áldozata. Pappá és püspökké szentelésének évfordulóján Hatvanban, 2001. október 28-án emléktáblát állítottak a Szent Adalbert templom oldalhomlokzatán a vértanú püspök tiszteletére. Ezen a napon dr. Beer Miklós esztergomi segédpüspök helynök az elmúlt félévszázad magyar mártír papjaiért a 10 órakor bemutatott szentmise után leplezte le és áldotta meg az emléktáblát. Mi, hatvaniak kérjük Urunkat, dicsőítse meg őt és emelje boldogaink és szentjeink sorába.
Hatvan, 2005. március 10.
Kovács János