Ismét nagyon jó buli volt az "óvé", egy finom vacsival kezdődött, aztán borkóstolással folytattuk...
Péntek este a Völgyikút Konferencia Központ és Étteremben közel százan bowlingoztunk, biliárdoztunk, beszélgettünk a világ dolgairól - nameg koccintottunk az egészségemre, mert aznap ünnepeltem a szülinapomat. :)
Sokan nem gondolnák, hogy a Fidelitas országgyűlési képviselői, az ott is jelenlévő Szijjártó Peti, Nyitrai Zsolt, Koszorús Laci, Ágh Peti milyen közvetlenek, mikor magunk közt vagyunk. Szerintem sokkal több embernek, fiatalnak lenne szüksége arra, hogy megtapasztalja ezt, hogy a politikusokat ne a tévén keresztül ismerje csak, és ne úgy gondoljon rájuk, mint valami rajongással vagy gyűlölettel körülvett celebre, hanem érezze: ezek az emberek éppoly jó fejek vagy éppoly esendők mint mi, ugyanúgy próbálnak vagy félnek csajozni mint mások, és egyáltalán nincsenek elszállva attól, hogy Képviselő Úrnak szólítják őket, vagy mentelmi joguk van.
Tudjátok, Szijjártó Peti hogy csocsózik?
Játék közben folyamatosan hadarva kommentál (kvázi közvetít), és orosz neveket vízionál a játékosoknak, amit úgy ejt ki, hogy képtelenség röhögés nélkül kibírni. Az ellenfelek már könnyezve próbálnak koncentrálni, de pár meccs kell, míg "indifferenssé válnak". Mikor első alkalommal vele játszottam - ennek lassan nyolc éve már-, még én is nevettem, aztán a hahotázástól fuldokolva rápörgettem (ez szabálytalan), és hatalmas gól született. Szijjártó elhallgat, döbbent csönd a Moby Dickben (egy bisztró Tihanyban, azóta bezárták), majd Peti felnézett, rosszallón oldalra biccentette fejét, komoly fejet vágott, majd halkan megszólalt: "még egy ilyen, és az Etikai Bizottsághoz fordulok".
Akkor ez a poén volt az est fénypontja, bár ezt páran megkérdőjelezik. Ők viccesebbnek tartották, mikor fogadtunk, hogy a felszolgáló hölgyön, aki tapadós, fehér miniszoknyát viselt, vajon van-e bugyi. Ezt persze ki kellett deríteni, így megszavaztuk, hogy D. Viksi, aki rangidős volt köztünk, menjen a pulthoz, és kérdezze meg. Hajnal felé már csak mi, fidelitasosok voltunk úgy tiznöten, Viksi a közakaratnak engedelmeskedve rászánta magát, és odaoldalazott a pulthoz üres korsójával.
"Kérek mégegyet" -mondta. Halálos csönd lett az ivóban, mindenki várta, mi következik, csak szegény lány nem sejtett semmit, csak zavarban volt a rá szegeződő tekintetek és figyelem miatt. Ő megfogta a korsót, mire Viksi hirtelen megkérdezte: "te, figyelj, van rajtad bugyi?" Na, ez a síri csönd mellett rendkívül kínos pillanatot teremtett, amikor senki sem tudta igazán eldönteni, hogy valami poénos vagy inkább gáz dolog történik éppen. Szegény lány elvörösödött mint a moszkvai közélet, kínjában vissza akart vágni: "miért? Kéne legyen?". Még mindig kínos volt a szitu, mikor a lány zavarában a padlóra elejtette a korsót, ami hangos csattanással szilánkjaira tört. Erre mindenkiből kibuggyant a nevetés, még a felszolgáló lány is velünk nevetett. A lánynak elmondtuk, mi volt ez az egész, hogy fogadtunk, és mivel nem derült ki, valóban van-e rajta bugyi, mindenki bedobta a fogadása tétjét (50 Ft/fő) az áldozatul esett korsóra, aztán a lánnyal együtt nótáztunk a zárórán túl is, a kedvünkért nyitva tartott kocsmában hajnalig.
Na, kábé ez a Fidelitas, ilyen volt a hangulat Veszprémben is, vagy bárhol, ahol pár fiatal, fidelitasos barát összejön. Egyszerűen jó, és kész.
Persze ez nem jelenti azt, hogy ne dolgoznánk keményen, vitáznánk nagyokat a politikáról.
Szombaton megvitattuk a Fiatalok Magyarországa című vitairatunkat, és vendégünk volt Dr. Navracsics Tibor, a FIDESZ frakcióvezetője is.
Navracsics Tibor kifejtette: szakítani kell azzal a jelenleg is alkalmazott rossz szokással, mely az ifjúságpolitikát különálló fejezetként kezeli, és "szekrénybe zárja". Ehelyett az új nemzedéknek kell világos elképzeléseket felvázolni a fiatalok jövőjének érdekében, és ezeket be kell építeni a különböző, létező ágazati politikákba.
Az elmondottakkal mélyen egyetértettünk, és folytattuk a konferenciát, amely délutánra ért véget. Este már Hatvanban voltam, a templom felújítására szervezett jótékonysági bálon (képes beszámoló később). Szóval a sokaknak pihenésre szánt hosszú hétvége nekünk munkával és szórakozással kezdődött. De így jó az élet, ha pörög... :)
