A Heves Megyei Önkormányzat - Sós Tamás regnálása alatt, jogellenes eljárásuk miatt - pert vesztett Kóka János sógorának cégével szemben. 2011. februárban kelt jogerős ítélet alapján 280 millió forintot kellene fizessen a megye.
Véleményünk szerint ez ugyan jogerős, de arcátlan, vállalhatatlan követelés: Sós Tamásék 2001-es jogsértéséért nem a megyében élők kell fizessenek Kóka sógorának, 2011-ben.
Mivel a megye nem fizet (nem tud, hiszen nincs pénz a Sós-érában keletkezett milliárdos hiány és adósság miatt), a cégeknél alkalmazott csődeljáráshoz hasonló, adósságrendezési eljárás alá került az önkormányzat, habár még nyitva állt a lehetőség, hogy fellebbezzünk. Ennek hírére, az OTP zárolta a megyei önkormányzat számláit, vagyis sem bért, sem gázszámlát nem fizethettünk egészen addig, amíg az adósságrendezéssel szembeni fellebbezésről le nem mondunk, és az adósságrendezés jogszerűen el nem indul. Ekkor ugyanis az OTP bojkottja törvényellenessé válik. Az adósságrendezési eljárásokról szóló törvény értelmében ilyenkor a kötelező feladatokat (pl. iskolák, szociális intézmények működtetése) el kell látni, bérkifizetés kötelező, az OTP nem teheti meg, hogy zárolja a számlákat. Ezért kényszer és józan megfontolás alapján a megye az adósságrendezés elrendelésével szemben nem fellebbezett, ezt sürgősséggel tárgyaltuk és döntöttük el - a diákok, tanárok, gondozottak és gondozók érdekében.
Ma zajlik az adósságrendezési eljárás, az intézményeink működnek, és ezt törvény garantálja.
Az adósságrendezés célja, hogy a megye adósságait kifizesse, vagy a vállalkozói vagyonunk (nem használt épületek, ingóságok, stb.) terhére tulajdonrésszel elégítse ki azokat, akiknek tartozunk, de nem fizetünk.
Az adósságrendezés legrosszabb esetben 240 napig tarthat.
Ezalatt célunk, hogy az elmúlt évek alatt adósságot felhalmozó, hiánnyal küzdő önkormányzatunk az eljárás végére megszabaduljon túlzott és nem finanszírozott, ún.”nem kötelező feladataitól”, és egyensúlyba kerüljön a gazdálkodás.
Kiegészítés1: ez a probléma szinte minden megyei önkormányzatra jellemző, csak nálunk a legrosszabb a helyzet - köszönhetően a korábbi szocialista vezetésnek.
Kiegészítés2: ha ezt a pert megússzuk, akkor is várhatóan még idén ide jutottunk volna a ma még tartó, le nem zárult százmilliós perek miatt, amik szintén a Sós-korszak örökségei. Ebben persze nem lehetünk biztosak, csak erős sejtéseink vannak. Viszont ha választani kell, a műtéten is jobb előbb túlesni, mint utóbb.
EU-s finanszírozású projektek futnak jelenleg az önkormányzatnál, a kórházfejlesztés és várfejlesztés pedig idén indul(na). Jogos kérdés, hogy ezekkel mi lesz, ugyanis a fejlesztés nem kötelező feladat. Elnyert EU-s pénzt nem lehívni viszont káros a megyének és az országnak egyaránt, mindannyiunk érdeke, hogy a fejlesztések megtörténjenek. A lezárult projektek, melyre fenntartási kötelezettségünk van szintén jórészt nem kötelező feladatokhoz kapcsolódnak (pl. Mátra Múzeum kiállítása), itt a nem fenntartás az EU-s támogatás utólagos visszafizetését eredményezi, százmilliókkal lennénk adósak.
A válasz egyelőre bizonytalan, az adósságrendezésről szóló törvény ugyanis 1996-os, és nem szabályozza az akkor még nyilván ismeretlen problémát. Ráadásul szokásjog, precedens sincs, hiszen ez az első ilyen helyzetbe került megye. A megoldás a törvénymódosítás (vagyis egy szinte teljesen új törvény megalkotása), amit a Fidesz sürgősen elfogad a Parlamentben, és rendezi ezt a kérdést. Ebben én bízom, ezért véleményem szerint ezek a fejlesztések megmaradhatnak.
Kiegészítés Nagy Imrének: Nagy Imre, megyei MSZP-s frakcióvezető folyamatosan kérdezi, hogy mi lesz az elnyert EU-s fejlesztésekkel. Szabó Róbert elnök úr, erre válaszolni nem tud, ahogy az országban jelenleg senki más sem, a fenti okok miatt. Ha Nagy Imre tudná, hogy mi lesz, elsőként tartana sajtótájékoztatót a projektjeink elbukásáról, vagy hallgatna mélyen a megmaradásuk miatt. De nem tudja. Helyette kérdez, és a bizonytalan válaszért az elnökünket dilettánsnak tartja.
Összegezve: Sós Tamásék jogellenes szerződésszegései, Kóka sógorának követelése, még folyamatban lévő hasonló perek, működési hiány és adósság az elmúlt időszak öröksége, ami ránk maradt. Magam nevében bizton állítom: az adósságrendezési eljárást próbáltuk elkerülni, de a kényszer és a később kialakul körülmények (OTP-számlabojkott) hatására, a józan érvek miatt mindannyiszor tiszta lelkiismerettel, és legjobb belátásom szerint nyomtam meg az igen gombot az üléseken.
Alea iacta est, a közgyűlésen biztosan sokan, sokféleképp vitáznak majd ezután is, akiknek ez tisztjük, feladatuk. A kommunikáción ugyanis sok múlik, leginkább az, hogy kinek ad igazat a Tisztelt Választó, kiről látszik majd, hogy dilettáns vagy hozzáértő, hazug vagy tisztességes, tettes vagy áldozat. A Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága mindenesetre kevés napirendet tárgyal majd a következő nyolc hónapban…
Reméljük, azután fordul a kocka. :)
