A kampánycsend előtt egy órával írom ezt a posztot, az utolsó szó jogán. Mármint ezen a héten (nem mintha végleg abbahagynám a blogolást). Éjféltől ugyanis kampánycsend lesz, így a blog következő frissítése hétfőn várható, egy exkluzív, hatvani eredményértékeléssel. Addig engedd meg, hogy pár gondolatomat megosszam veled a népszavazással kapcsolatban.
Szerintem a 2007-es év legnagyobb közös sikere, hogy végre elértük: Magyarország minden állampolgára véleményt mondhat három, a társadalmat közvetlenül és súlyosan érintő kérdésben.
Már előre éreztük azonban, hogy az idei népszavazás sokkal többet jelent ennél. Ennek nap mint nap látható bizonyítéka volt az a bürokratikus gáncsoskodás, amellyel egyesek a népakarat kinyilvánításának lehetőségét kívánták elvenni az emberektől. Mára világossá vált: a Szociális Népszavazás nem csak a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére jelenthet garanciát.
A referendum három kérdése szimbóluma annak a politikának, amely Magyarországot az elmúlt pár évben a visszafejlődés útjára terelte. Szimbóluma annak a politikának, amely megengedhető, természetes szavazatszerző eszköznek tekinti a hazugságot. Szimbóluma a politikának, amely megpróbálja ma is elhitetni a még bizonytalanokkal, hogy a hazugság őszinteség, a szakszerűtlenség bátorság, és hogy nincs senki, aki ma az országot újra, az ezredfordulóhoz hasonlóan sikeressé tehetné.
2008 történelmi lehetőség hazánk számára. A közelgő népszavazással IGENt mondhatunk a tandíj, a vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlésére. A három, szimbolikus „igen” azt is jelenti ma: elég volt a hazudozásból, elég a hazug választási programokból, elég a civil társadalom akarata ellenére hajszolt, „dübörgő reformokból”.
2008 fordulópont lehet a közéletben. Bebizonyíthatjuk: nem lehet minket többé becsapni. A magyar embereket felnőttként kezelő politikára, a választók szemébe nézni képes, őszinte politikusokra van szükség.
Gyere el Te is, és szavazz 3xIGENnel!
