Szabó Zsolt FIDESZ elnökkel és Balla Attila képviselőtársammal közösen nyílt levélben kérdezzük Érsek Zsoltot a horrorba illő vízdíjemelés hátteréről. A nyílt levél alább olvasható:

Tisztelt Polgármester Úr!

Hatvan város az Ön vezetésével csatorna beruházásba kezdett mintegy 4 évvel ezelőtt. A csatorna teljes árát 90%-ban az Európai Unió és magyar támogatás, 10%-ban pedig a város lakosságának befizetése finanszírozta. Ez a pénz azonban nem volt elegendő a megépítésre, további 1,4 Milliárd Forint hitelt vettek fel a banktól.

Még ez a pénz sem volt elég azonban arra, hogy a beruházás II. üteme elkészüljön. Továbbá a III. ütem elkészítésének finanszírozását biztosító pályázat is folyamatosan sikertelenséget mutat. 

Hatvan város lakossága teljesítette befizetési kötelezettségeit!
Van, aki lakáskasszán keresztül, van, aki kölcsönből, van, aki részletekben fizetve, de fizettek a lakosok. 

2008. július 1.-től Ön megemelte 1 m³ víz árát 750 Forintra mindössze csak azért, hogy a csatorna többletkiadásaira felvett hitelt és kamatait vissza tudja fizetni. A víz valódi ára azonban 450 Forint/m³ szennyvíztisztítással együtt.

Az alábbi kérdésekre szeretnénk konkrét választ kapni Öntől:

1.       Miért kell Hatvan város lakosainak 300 Forinttal többet fizetnie 1 m³ vízért, mint amennyibe ténylegesen piaci áron kerül?

2.       Képviselő-testületi döntés nélkül, Ön milyen jogcímen vett fel 1,4 Milliárd Forint hitelt a város részéről?

3.       A drága csatorna-beruházás árát és a többletpénzként felvett hitelt miért a lakossággal fizetteti meg többlet vízdíj formájában, duplán?

4.       Mit jelent az Ön nyilatkozatában az, hogy nyomott ár? Hiszen a települések nagy többségében jóval alacsonyabb áron történik ez a szolgáltatás.

5.       Mikor lesz kész a hatvani szennyvízrendszer és mennyi hitelt szándékozik még ehhez felvenni?

Figyelembe véve, hogy a lakosságot súlyosan terheli a gázár, a villanydíj, a vízdíj, a megélhetés drágulása és ezzel szemben a jövedelmek nem növekednek, sürgős választ kérnénk Öntől feltett kérdéseinkre.

Ezzel együtt javaslatot kérünk Öntől arra vonatkozóan, hogy a lakosságot sújtó intézkedésekkel szemben a jövőben milyen intézkedéseket tervez, hiszen Ön kijelentette testületi ülésen, hogy 2009-ben és 2010-ben is lesz vízdíj emelés és semmi nem garantálja azt, hogy ne legyen ilyen nagy mértékű.

Hatvan, 2008. Július 22.

Időközben megérkezett a polgármester válasza is. Állításaink tényszerű cáfolatára nem került sor, a kérdéseinkre konkrét választ nem kaptunk. Szomorú továbbá, hogy a polgármester nyílt levelét nem nekünk, hanem frakcióvezetőnknek és a hatvani polgároknak címzi. Mintha nem három képviselőtől ment volna a levél. Ez súlyos udvariatlanság, a sajtófőnöke nagyot hibázott (a levél stílusából egyébként látszik, hogy nem egy ember munkája). A helyesírási, elírási hibákról már nem is szólok, még szerencse, hogy nem érettségi dolgozat...
Íme a levél szó szerint:

"Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Kedves Hatvani Polgárok !

A csatornázással kapcsolatosan az első döntések már 2003. év elején megszülettek, aláírásra került a térségben érintett önkormányzatokkal az együttműködési megállapodás.
A nyílt levélben felvetett a pályázatok sorából egy tétel kiragadása nem tükrözi a teljes valóságot, mivel a csatorna beruházás nemcsak EU-s forrásból valósult meg. EU-s támogatásból csak a tisztítómű és Hatvan egyes városrészeinek csatorna rendszere épült meg.

A város további utcáiban ugyanekkor címzett támogatás igénybevétele mellett folyt a csatorna beruházás, melynek támogatási aránya  54,19  % volt.

Az ezt következő időszakban céltámogatást nyert az önkormányzat, mely lehetővé tette a szennyvízcsatornázás következő ütemének megvalósítását. Támogatás aránya 85 %.

A beruházások  keretében valósult meg az ingatlanok „élőre-kötése”, amely opciós tételként szerepelt, és ehhez semmilyen  támogatást nem  kapott az önkormányzat. Azonban ez azért volt elengedhetetlen, mert így volt biztosítható a megfelelő számú rákötés, mely feltétele volt a pályázati támogatásnak, ellenkező esetben a támogatásra vonatkozó visszafizetési kötelezettség lépett volna be.

A még hátralévő városrészek csatornázásának érdekében  pályázat került benyújtásra, amely  az uniós pályázati rendszer szerint kétfordulós. Az első fordulóra  benyújtott pályázat  bírálata folyamatban van.

A nyílt levélben az írják, hogy „Hatvan város lakossága teljesítette befizetési kötelezettségeit. Van aki lakáskasszán keresztül, van, aki kölcsönből, van, aki részletekben fizetve, de fizettek a lakosok”

A Fidesz-frakció képviselői megfeledkeznek azon tényről, hogy a lakossság jó része részletekben, öt év alatt fizeti ki a ráeső részt, így az első ütemben lévő érintettek 2010 október 30-ig, a II. ütemben lévők 2011. október 30-ig fizethetnek részletekben a Víziközmű társulat felé. Az Ltp.-től a Víziközmű társulat az  Ltp-s szerződés lejáratakor elsőként 2011, 2012-ben fogja megkapni a pénzt.

A beruházás 5.298.881 eFt összegben elkészült, tehát a kivitelezőt folyamatosan fizetni kellett.

A Víziközmű társulatnak a pályázati támogatás fölötti rész előfinanszírozásához hitelt kellett felvennie. A nyílt levélben szintén egy csúsztatás található, hiszen az 1,4 milliárd forint csak hitelkeret, amelyet a bank a Víziközmű társulat részére biztosít és ez a hitelkeret több önkormányzatra is kiterjed  (Lőrinci és Zagyvaszántó).

 

Erre vonatkozóan a  Víziközmű társulat és az Önkormányzat közötti engedményezési szerződést jött létre, melyet a Képviselő– testület tárgyalt. Minden egyes benyújtott pályázatnál a képviselő-testületi határozat mellékletében található, hogy mennyi az önkormányzatra eső rész, melyben szerepel a önerő fedezeteként a hitelből való finanszírozás, illetve egy  2003. évi  határozat  arról szól, hogy az önkormányzat a saját erőt az éves költségvetéseiben biztosítja, s ez meg is történt.

„ 2008. július 1-től Ön megemelte 1 m3 víz árát 750 Ft-ra, mindössze csak azért, hogy a csatorna  többletkiadásaira felvett hitelt és kamatait vissza tudja fizetni. A víz  valódi ára azonban 450 Forint/m3 szennyvíztisztítással együtt”.

Téves a FIDESZ-frakció ezen felvetése, mivel az árak megállapításáról szóló  1990. évi LXXXVII tv. módosításáról szóló 1993. évi CIV tv. a települési önkormányzatok hatáskörébe utalja az önkormányzati tulajdonú Víziközműből szolgáltatott ivóvíz, szennyvíz elvezetés, szennyvíztisztítás  és -kezelés díjtételeinek megállapítását.

A Képviselő-testület 2008. június 26-án megtartott nyílt ülésén tárgyalta a díjtétel változást. A nyílt levelet küldő Fideszes képviselők írásban megkapták az erről szóló előterjesztést, rendelet tervezetet, illetve az ülésen is jelen voltak. Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10 §  (1) bekezdés a) pontjából tudhatják, hogy a rendelet alkotás a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át, tehát azt is tudniuk kellett, hogy nem a polgármester dönt, hanem a képviselő-testület.
A díjtétel megállapítására vonatkozó törvény is a képviselő-testületet hatalmazza fel.

Téves és pongyola  a közszolgáltatási díjtétel  megállapítására vonatkozó megfogalmazás, mivel a korábbi 

     Ivóvíz díj Áfával együtt:   265,20 Ft/m3
     Csatornadíj Áfával együtt:  280,80 Ft/m3
     Összesen  Áfával együtt:  546,00 Ft/m3

Díjtétel a  változás után:   Ivóvíz díj  Áfával  együtt:  265,20 Ft/m3
     Csatornadíj Áfával együtt:  475,20 Ft/m3
     Összesen Áfával együtt:   740,40 Ft/m3

A különbözet 194,40 Ft/m3 és nem 300 Ft/m3. (!)

 

A nyílt levél kifogásolja a vízdíj emelését, melynek mértéke csak annyi, amely elégséges pénzügyi forrást biztosít üzemeltető számára ahhoz, hogy az a közmű tulajdonos önkormányzat felé az inflációval növelt értékcsökkenéssel azonos bérleti díjat  meg tudja fizetni. Ezen bérleti díjat az önkormányzatnak  elkülönített számlán Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Fejlesztési Alapként kell kezelnie.

Talán nem lett volna szükség ilyen mértékű emelésre, ha az üzemeltető a versenyszférában megszokott hatékonysággal dolgozna. Ennek érdekében a hatvani önkormányzat szerette volna a 90-es évek elején az üzemeltető tőketartalékába átadott Víziközmű vagyont  visszakérni, amellyel a Fidesz-frakció annak idején nem értett egyet ! 

 

A csatornázásra vonatkozóan a Képviselő-testületi határozatok felhatalmazást adnak a polgármesternek a közös beruházásra vonatkozó megállapodások, szerződések aláírására.

„A drága csatorna-beruházás árát és a többletpénzként felvett hitelt miért a lakossággal fizetteti meg többlet vízdíj formájában, duplán?”

A felvett hitel a Víziközmű társulathoz befizetett  érdekeltségi hozzájárulásból és az önkormányzat önerejéből kell visszafizetni. A nyílt levélben kifogásolt megemelt vízdíjból származó többletbevételt az önkormányzat a Környezetvédelmi  és Vízgazdálkodási Fejlesztési Alapban elkülönített számlán kezeli, amelyet a Víziközmű vagyon felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére lehet csak felhasználni.
 Ezt a Fidesz-frakció is tudhatná, hiszen a Képviselő-testület ülésén ezt tárgyalta!

Abban az esetben, ha az üzemeltető korábban is ezen elvek alapján állította össze a vízdíjat, illetve képezett volna ilyen alapot,  már a fejlesztéshez is nyújthatott volna támogatást, így a lakosságnak kevesebbet kellett volna fizetni.

A beruházásokhoz kapcsolódó pályázatok benyújtásának időszakában a Képviselő-testületi határozatok mellékleteként mindig szerepelt a beruházási adatlap is, mely a szükséges pénzügyi forrásokat minden esetben lebontva tartalmazta - többek közt a beruházás megvalósításához szükséges Víziközmű társulati hitel igénybevételét is. "

Hatvan 2008. július 24.

                                                                                      
                                                                               Érsek Zsolt
                                                                  Hatvan város polgármestere"