Az alábbi cikket Kovács János, hatvani egyháztörténész barátom írta, szeretettel ajánlom minden téma iránt érdeklődő figyelmébe.
Emlékezés P. Kondor Lajos SVD, verbita szerzetesre
(1928 – 2009)
P.Kondor Lajos SVD, verbita szerzetes, 2009. október 28-án Fatimában hunyt el. Az életének nagy részét Fatimában, a világhírű portugál zarándokhelyen töltötte. Az elmúlt félévszázad alatt Fatimában sokan találkoztak Páter Kondorral – így nevezték őt a portugálok. A verbita szerzetes fiatal volt még, amikor messziről megérkezett az atlantikok földjére. Egy kicsi faluból, Csíkvándról (Győr-Sopron Megye) indult el élete útjára. Kondor Lajos 1928. június 22-én született Irén ikertestvérével. Apja: Kondor Lajos, anyja: Hoffer Terézia. A család földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Négyen voltak testvérek: László, Mária, Irén, Lajos.
Az elemi iskolát Csíkvándon végezte, abban az időben még nem volt templom a faluban. Szentmisehallgatásra az iskolában felállított oltárnál volt lehetőség. A falu Gyarmathoz tartozott és odajártak nagy ünnepeken templomba. A Kondor család az erdőn keresztül ment Gyarmatra templomba, amikor a család nagyobb lett, lovas kocsin jártak. A csikvándi templom 1944-ben épült fel, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. A Kondor szülők és nagyszülők is mélyen vallásos emberek voltak. A közeli Tét-Szentkútra a csíkvádi és a szanyi búcsúsok együtt mentek processzióban. Lajcsi, az elemi iskolás kisgyerek, már gyerekkorában oltárt készített és ott „misézett” a testvére Irénke pedig ministrált neki. Gimnáziumi tanulmányait Győrben, a bencés gimnáziumban kezdte el, mint a Győri Egyházmegye kisszeminaristája.
Az Isteni Ige Társaságába 1946-ban lépett be. A noviciátust Kőszegen a Szent Imre Missziós házban végezte, majd a kánoni év után a kőszegi bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, ott érettségizett 1948-ban. Ekkor tette le első fogadalmát is. A Társaság több társával együtt kimenekítette az ausztriai Mődlingbe, a Szent Gábriel Missziósházba. Mivel ez a terület az orosz zónához tartozott, ezért tovább kellett menekülniük a Bonn melletti Szent Ágoston Missziósházba. A teológiai tanulmányait az ottani főiskolán végezte el, ahol 1953-ban szentelték pappá.
A fiatal szerzetes Afrikába szeretett volna menni, de missziós kinevezése Portugáliába szólt, ahol 1954-től teljesítette szolgálatát. Először, mint a kisszeminárium tanára és prefektusa, majd 1961-től a fatimai látnok pásztorgyerekek boldoggá avatási perének vezetője. Ettől kezdve életét két tevékenység határozta meg: a Szűzanya tiszteletének és fatimai üzenetének terjesztése és a világon szétszóródott magyarok összetartása és lelki gondozása. Ennek volt egyik meghatározó jelképe a Magyarok Keresztútjának elkészítése Fatimában, melyet a portugálok „Calvário Húngario” azaz „Magyar Kálváriának” neveznek. Kondor atya mindig ápolta hazájához fűződő kapcsolatát.
A magyar verbita szerzetes jótékonyságáról is ismertté vált és szerzett magának megbecsült nevet. Magyarországon több templom és szeminárium felújítását anyagilag támogatta. Nem feledkezett meg szülőfaluja Szent István templomáról sem. Felújításához az elmúlt évtizedekben jelentős támogatást nyújtott. A templom két színes üvegablaka is az ő ajándéka. Az egyik ablakon a Fatimai Szűzanya a másikon Boldog Apor Vilmos püspök látható. Több mint félévszázados fatimai szolgálata alatt sokat segítette a portugál katolikus egyházat is.
Nagy öröm volt számára, ha jelentős számú magyar zarándok érkezett a 13-ai fatimai búcsúba. Több mint fél évszázadot töltött a Fatimai Szűzanya kegyhelyén, érkezés előtt még nem jelentek meg a fatimai jelenések történetéről könyvek, Ő kezdte írni az első könyveket a fatimai jelenésekről, a látnokokról. Ma már az egész világon alig akad ember, aki ne hallott volna Fatimáról.
Fatimát különösen 1967 óta emlegetik, amikor VI. Pál pápa is egyszerű zarándokként kereste fel a szenthelyet, Ő volt az első pápa, aki elzarándokolt Fatimába. Kondor atya 1972. október 12-én este a fatimai szentély előtt a Fatima-Leirai püspökkel együtt fogadta a „száműzött bíborost”, Mindszenty Józsefet, Magyarország hercegprímását.
Az egyházmegye püspöke így üdvözölte: „Nagy kitüntetés ez számunkra s örömben rebegi a hálát szívünk, hogy ebben a pillanatban s ezen a szent helyen köszönthetjük eminenciás urunk, hitvallónk és vértanúnk tiszteletreméltó személyét, aki Krisztus szenvedésének sebeit viseli testén.” Egy évtizeddel később II. János Pál pápa is elzarándokolt Fatimába. A Katolikus Egyház fejévé még három éve sem választották meg, amikor Rómában, 1981. május 13-án merényletet követtek el ellene a Szent Péter téren. A rákövetkező évben, 1982. május 13-án, személyesen köszönte meg a Fatimai Szűzanyának, hogy csodálatos módon megmentette.
Kondor Lajos atya soha nem mondott le arról, hogy személyesen fogadja a magyar zarándokokat és a „Pásztorgyermekek irodáján” a jelenések történetéről szóló kiállítást ismertesse. Örömmel szervezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar fatimai zarándokútjait. 2006-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét az egyetemes emberi értékek gyarapításáért, a fatimai üzenet terjesztéséért és a magyar-portugal kapcsolatok erősítéséért kifejtett tevékenységéért.
Kondor atya 1968-ban szeretett volna hazajönni édesanyja temetésére, de az akkori magyar hatóságok nem engedélyezték Magyarországra történő utazását. A magyar ajkú zarándokok az elmúlt évtizedekben, Kondor atyától, a legkiválóbb szakértőtől ismerhették meg a fatimai történet minden részletét. Jó volt hallgatni ízes dunántúli beszédét, melyet távol hazájától több évtized után is megőrzött. Ki is volt Ő? Egy mindenkit magához ölelő szeretet. A Magyarhonból érkezett verbita szerzetesnek több évtizedes fatimai missziója 2009. október 28-án lezárult. Kondor Lajos atyát kívánságának megfelelően a fatimai temetőbe helyezték nyugalomra, verbita rendtársai mellé.
Kovács János
hatvani egyháztörténész
Fotó: Bancsó Zoltán, Balogh Péter, P. Kondor Lajos, Soós Ádám, Kovács János
