„Az én véleményem az, hogy az államháztartásnak van egy olyan feladata, ami három alap kulcspont körül forog: ez az oktatás, az egészségügy és a kultúra. Az államnak ezeket a feladatokat el kell látnia, ezért a bevételekkel működtetni kell azokat a rendszereket, ami ehhez szükséges. Úgy gondolom, hogy ez most megborult. A most befolyó pénzek nagyon gyorsan ki is folynak. Nincsenek állami tartalékok, nincs már privatizálandó vagyon. A lakosságra lett rá terhelve ezeknek a feladatoknak a finanszírozása. Az egészségügyben az ingyenes szolgáltatásosok fokozatosan visszaesnek. Nem ez a megoldás. Az állam nem egy haszonra hajtó vállalat, amiben nyereséget kell termelni. Az állami vagyont egyben kell működtetni. Csak egy gondolat: miért van az, hogy másoknak megéri befektetni az egészségügybe, és miért van az, hogy az Európai Unióban állami cégek jönnek létre, amik a magyar cégeket megveszik? Megetették mindenkivel, hogy az állam rossz gazda. Ez nem igaz. Az állam jó gazda, csak tudni kell működtetni. Úgy gondolom, a lakosságon már nagyon nagy a teher. Ugyan olyan költségeink vannak, mint az Európai Uniót megalapító országoknak, de az emberek jövedelme körülbelül a tizede az ott élőknek. Nagyon sok magyar, ezért hagyja el az országot.

Az oktatás is nagyon rossz helyzetben van. Kevés a diploma, nincs akkora tudás ahhoz, hogy visszaálljon a régi magyar mítosz, hogy újra megjelenjenek a nagy magyarok, azok, akiket régen a világnak adtunk. Én a nagy gondolkodókra mindig felnéztem. Ebben a helyzetben miért vetnénk ki egy tandíj jellegű fizetési kötelezettséget? Aki tehetséges az menjen tanulni. Ne csak az mehessen tanulni, akinek pénze van.”

Hogyan tudná az állam nélkülözni ezeket a pénzeket, hiszen megtakarítás céljából jöttek létre ezek a megszorító intézkedések?

„Jó példa erre Románia, ahol az áfát most vissza fogják csökkenteni 19%-ról 15%-ra. Szlovákia: alacsonyabb adózás mellett pörög a gazdaság. Az alacsony adózás miatt befektetnek a cégek, felvesznek alkalmazottakat, csökken a munkanélküliség. Kanadában történt (azt tudni kell, hogy Kanada ugyanúgy épül fel, mint az USA. Azt is különböző államok alkotják): az egyik államban egy segélyeket agyba-főbe osztó kormány volt, akik az adókat nagyon magasan tartották, hogy ebből a segélyeket finanszírozni tudják. Ez az állam pénzügyileg ellehetetlenült, a kormány megbukott. Jött egy új kormány és elkezdte a vállalkozókat az adók csökkentésével segíteni. A vállalkozások elkezdtek pörögni, megnőtt az alkalmazottság, az emberek vásároltak és működött a rendszer. Magyarországon most mi van? Az emberek azt hiszik, hogy a vállalkozóknak jobban megy. Most már nem. Szlovákia gazdasági mutatóinak a 10%-át sem érjük el. Románia is nagyon jól halad, jól stratégiál gazdaságilag.”

Ha a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére sor kerül, nem félnek attól, hogy az ezzel keletkező hiányt a kormány a TB-re terheli?

„A TB így is mínuszos. A TB kasszából elfogytak a pénzek. Mindenképpen szükség van a reformokra, de nem ilyen drasztikusan és nem ennyire lakosság terhelően. Miért érné meg egy egészségbiztosítási pénztárnak a kis pénzt befizető emberekkel foglalkozni? A Magyar lakosság több mint 50%-a kiesne az egészségbiztosítási rendszerből. Szlovákia például vissza ált a több-biztosítós rendszerből a simába, mert pénzügyileg nem volt képes fenntartani.”

Van más lehetőség is a probléma megoldására?

„Természetesen! Az első lépés az, ami már központilag is ki lett adva. Vissza lesznek államosítva ezek az intézmények. Például itt van a hatvani kórház. Láthatjuk, hogy az elmúlt egy évben, amióta a privatizációt végre hajtották, hány funkciója szűnt meg, hány osztály nem működik, milyen gépek mentek el és milyen szolgáltatásokat hajtanak végre máshol. Ez a hatvani lakosságra nézve negatívan hat. Az a baj, hogy a magyar lakosság átlag egészségügyi színvonala nagyon alacsony. Ott van például Svédország, ahol megvannak az állami elvonások, de 100%-ban ingyenes az egészségügy és az oktatás. De úgy, hogy tudják finanszírozni. Pörgetni kell a gazdaságot!”

De nem úgy pörögne a gazdaság, ha több egységet egy helyre csoportosítanának? Miért legyen két ugyanolyan osztály egymáshoz igen közel, ha egyben gazdaságosabb megoldani, főleg ha olyan osztályokról van szó, aminek a körülményei jobbak máshol?

„Ez igaz. De nézze meg a baleseti sebészetet, ami nagyon híres volt, és most nincs Hatvanban. Miért nincs egy olyan osztály, ahol jó orvosok voltak? Ebben a körzetben azok az orvosok, akik erkölcsileg, szellemileg és szakmailag egy nagyon fontos összetartó szerepet képviseltek, azok elmentek. Jó hatvani orvosok, akik különlegesek voltak, Gyöngyösre járnak dolgozni. Ezek a dolgok mindenesetre jelentenek valamit.”