A magyar emberek viszonya a természettel kissé ellentmondásos. A legtöbben szépnek és helyesnek tartják az elvet, hogy „védjük a környezetet” és „óvjuk a természetet”, de ha tettekre kerül a sor, valahogy hirtelen minden más fontosabbá válik. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a környezettudatos nevelés még eléggé gyerekcipőben jár, és a természeti javakat egyesek szabad prédának nézik. És ez a magatartás könnyen kombinálódik a magántulajdon semmibe vételével. Ez a cikk a fatolvajlásról szól, a fatolvajok között pedig a legszegényebb rétegekből kikerülő megélhetési bűnözők és jómódú vállalkozók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, (papíron) kvalifikált személyek egyaránt megtalálhatóak. A szegénység a bűnözésre magyarázat, de nem mentség. A profitszerzésnek pedig aljas módja a közjavak megkárosítása. Aki így szerez vagyont, ezt üzeni a társadalomnak: „Elveszem, mert megtehetem, ti meg nem érdekeltek, felőlem fel is fordulhattok.” Az ilyen mentalitású személyeket a köznyelv többnyire a „tahó” kifejezéssel illeti.
Erdőink jövője
2008.02.23. 00:22 :: Matteo
Az alábbi cikket az origo.hu-n találtam, egy barátom hívta fel rá a figyelmem.
A magyar emberek viszonya a természettel kissé ellentmondásos. A legtöbben szépnek és helyesnek tartják az elvet, hogy „védjük a környezetet” és „óvjuk a természetet”, de ha tettekre kerül a sor, valahogy hirtelen minden más fontosabbá válik. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a környezettudatos nevelés még eléggé gyerekcipőben jár, és a természeti javakat egyesek szabad prédának nézik. És ez a magatartás könnyen kombinálódik a magántulajdon semmibe vételével. Ez a cikk a fatolvajlásról szól, a fatolvajok között pedig a legszegényebb rétegekből kikerülő megélhetési bűnözők és jómódú vállalkozók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, (papíron) kvalifikált személyek egyaránt megtalálhatóak. A szegénység a bűnözésre magyarázat, de nem mentség. A profitszerzésnek pedig aljas módja a közjavak megkárosítása. Aki így szerez vagyont, ezt üzeni a társadalomnak: „Elveszem, mert megtehetem, ti meg nem érdekeltek, felőlem fel is fordulhattok.” Az ilyen mentalitású személyeket a köznyelv többnyire a „tahó” kifejezéssel illeti.
A magyar emberek viszonya a természettel kissé ellentmondásos. A legtöbben szépnek és helyesnek tartják az elvet, hogy „védjük a környezetet” és „óvjuk a természetet”, de ha tettekre kerül a sor, valahogy hirtelen minden más fontosabbá válik. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a környezettudatos nevelés még eléggé gyerekcipőben jár, és a természeti javakat egyesek szabad prédának nézik. És ez a magatartás könnyen kombinálódik a magántulajdon semmibe vételével. Ez a cikk a fatolvajlásról szól, a fatolvajok között pedig a legszegényebb rétegekből kikerülő megélhetési bűnözők és jómódú vállalkozók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, (papíron) kvalifikált személyek egyaránt megtalálhatóak. A szegénység a bűnözésre magyarázat, de nem mentség. A profitszerzésnek pedig aljas módja a közjavak megkárosítása. Aki így szerez vagyont, ezt üzeni a társadalomnak: „Elveszem, mert megtehetem, ti meg nem érdekeltek, felőlem fel is fordulhattok.” Az ilyen mentalitású személyeket a köznyelv többnyire a „tahó” kifejezéssel illeti.
Szólj hozzá!
Ökoadó - csak újabb adó?
2008.02.10. 20:41 :: Mettyú
Alább olvashatsz egy érdekes cikket a hvg.hu-ról, ami pár gondolatot ébresztett bennem.
Rendjén való, hogy Magyarország is keresi a közös európai célok megvalósításának kulcsát, mikéntjét. Az ökoadó koncepciójával kapcsolatban világosan kell látni, hogy nem egy újabb, x-edik adónem bevezetése a feladat, hanem az adórendszer átstruktúrálása egy ökológiai szempontból hatékonyabb, finanszírozhatóbb gazdaság létrehozása érdekében. Az Európai Unió ajánlása szerint ezen új adónem bevezetése nem róhat többletterhet az adott ország lakosságára. Tehát a magam részéről kíváncsian várom, hogy a bevezetendő ökoadó mely más adónemek csökkentésével jár majd együtt, illetve hogyan mérséklődnek a munkaerő alkalmazás költségei. Remélhetőleg Dióssy László a nemzetközi tapasztalatok hosszadalmas és kimerítő elemzése során erre a pontra is szentel némi figyelmet.
Rendjén való, hogy Magyarország is keresi a közös európai célok megvalósításának kulcsát, mikéntjét. Az ökoadó koncepciójával kapcsolatban világosan kell látni, hogy nem egy újabb, x-edik adónem bevezetése a feladat, hanem az adórendszer átstruktúrálása egy ökológiai szempontból hatékonyabb, finanszírozhatóbb gazdaság létrehozása érdekében. Az Európai Unió ajánlása szerint ezen új adónem bevezetése nem róhat többletterhet az adott ország lakosságára. Tehát a magam részéről kíváncsian várom, hogy a bevezetendő ökoadó mely más adónemek csökkentésével jár majd együtt, illetve hogyan mérséklődnek a munkaerő alkalmazás költségei. Remélhetőleg Dióssy László a nemzetközi tapasztalatok hosszadalmas és kimerítő elemzése során erre a pontra is szentel némi figyelmet.
Szólj hozzá!
Parkolók és a környezetvédelem
2008.01.08. 19:48 :: Oroján Sándor
A parkolási díj bevezetése Hatvanaban káros a környezetre.
2008. január 1-től a városközpont területén fizetni kell a parkolásért. A minimálisan megváltható időtartam egy óra, ára 140 Ft.
A szocialisták, lokálpatrióták elérték, hogy a hatvaniak több ideig keresnek parkolóhelyet mint korábban, kisutcákban furikáznak, gyorsítanak, lassítanak, égetik az üzemanyagot. Nő a levegő szennyezettsége, több energiát használunk, mint eddig.
Emellett a kihelyezett automaták működtetése energiát, papírt igényel, amit a gyakorlat szerint a közterületen elhelyezett kukákba dobnak a várakozók. Ezt mind megspórolhattuk volna a FIDESZ által javasolt Európai Modellel. Nemcsak a lakosok pénztárcája, de a környezet is jól járhatott volna.
És akkor nem számoltunk a bosszúsággal, a pénzváltással eltöltött fölösleges idővel, aminek szintén vannak környezeti vonatkozásai, de ennek tárgyalása túlmutatna a blog műfaja által megengedett kereteken…
Szólj hozzá!
Védd a fákat, egyél hódot!
2008.01.04. 21:51 :: Oroján Sándor
Ez a poszt a környezetvédők, a zöldek tevékenysége elé tart görbe tükröt.
Célja kettős: nevettetni, elgondolgodtatni.
